Húsvét 2024

A Húsvét a Karácsony mellett a keresztény világ legjelentősebb ünnepköre. Az elnevezés arra utal, hogy a húshagyó keddel kezdődő Nagyböjti időszak után ekkor szabad ismét húst fogyasztani. A Húsvét és a Nagyböjt között teremt átmenetet a Nagyhét, amely valójában a böjt utolsó hete. A Nagyhét a virágvasárnappal veszi kezdetét. Virágvasárnapon emlékeznek meg a keresztények arról a bibliai eseményről, amikor Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe.

A Húsvét eredete

A Húsvét eredetileg egybeesett a pészah nevű zsidó ünneppel. A pészah kikerülést jelent és a zsidó nép Egyiptomból való kivonulásához köthető. A két ünnep közötti kapcsolatra utalnak külföldi nyelvekben a Húsvét különböző megnevezései. Az angolban használatos például az Easter mellett a passover is, amely átrepülést jelent. Magyar nyelvterületen csak Csíkményságon találhatunk erre vonatkozó utalásokat. A húsvéti körmenetet ugyanis itt kikerülésnek hívják. A 325-ben megtartott Níceai zsinat szabályozta a keresztény ünnepek rendjét és ekkor vált a Húsvét önálló ünneppé.

A mozgóünnep

A Húsvét egy mozgó ünnep, tehát minden évben más napokra esik. A Níceai zsinaton tettek kísérletet először arra, hogy meghatározzák az ünnep kiszámításának helyes időpontját.

Ekkor olyan döntés született, hogy Húsvét legyen minden évben a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Ez azonban sok bonyodalomhoz vezetett. Végül a katolikus egyház 1581-ben egy kánonba foglalva határozta meg a Húsvét kiszámításának módját, melyhez azóta is ragaszkodnak.

Érdekes megjegyezni, hogy a kereszténység előtt számos népnél a tavaszi napéjegyenlőség idején tartották az úgynevezett termékenységi ünnepeket, amelyek elemei szintén a feltámadás és az újjászületés.

Miről szól a Húsvét?

Húsvétkor a keresztények Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek. Nagycsütörtök az utolsó vacsoráról, Nagypéntek a keresztre feszítésről, Húsvétvasárnap pedig a feltámadás ünnepéről szól. A Biblia szerint Jézust Nagypénteken feszítették keresztre, harmadnapra pedig feltámadt.

A legfontosabb Húsvéti jelképek

A legfontosabb Húsvéti jelképek a bárány, a barka, a nyúl és a tojás.

A bárány

A zsidó hagyományokban és az ótestamentumban sokszor jelenik meg az áldozati bárány, melyet Istennek ajánlottak fel valamiért cserébe. Jézus a keresztények számára egyfajta áldozati báránynak tekinthető, aki meghalt a bűneikért.

A barka

Virágvasárnapon a katolikusok barkaszentelést tartanak. János evangéliumában a Jeruzsálembe bevonuló Krisztus lába elé pálmaágakat hintettek. Magyarországon a pálmaágat a barkaág helyettesítette. Szokás volt, hogy a megszentelt barkát a családi tűzhelybe dobták, hogy megóvja a családot a bajoktól.

A nyúl

Nem vallási vonatkozásban társult a nyúl a keresztény ünnephez. Valószínűleg még az ősi termékenységi rítusok maradványáról lehet szó. Talán a termékenység szimbóluma lehetett eredetileg. Német területeken a korábbi századokban Húsvétkor az emberek gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak a tojásaival együtt. A gyöngytyúk neve Hasel, ami rendkívül hasonlít a Hase, azaz a nyúl szóra. Ebből a félrehallásból is kialakulhatott a Húsvéti nyúl szerepköre. Magyarországra ezekről a területekről kerülhetett át.

A tojás

A tojás az új élet szimbóluma. Kicsi, mégis új életet rejt magában. A tojásfestés szokása régi korokra nyúlik vissza. Az első festett tojások pirosak voltak. A piros színnek mágikus védelmező erőt tulajdonítottak, de jelenthette akár Krisztus kiömlött vérét is.